Bulgáriában jártak az Ifik

Együttesünk Ifjúsági Csoportja már hónapok óta készült az első külföldi "turnéjára", ami a Fekete-tenger partján lévő bolgár kisvárosban, Primorskóban került megrendezésre.  A 16. Nemzetközi Ifjúsági Folklór Fesztivál idén június 23-30. között zajlott le.

Az alábbiakban két táncosunk élménybeszámolója is olvasható. Elsőként Nagy Ella osztja meg gondolatait:

Az ifjúsági csoportunkat meghívták Bulgáriába Primorskoba a nyári fesztiválra, hogy Magyarországot és táncegyüttesünket képviselje.

Én lassan csak egy éve leszek a Rákospalotai Szilas Néptáncegyüttes tagja… így nagyon reméltem, hogy a turné során még jobban megismerem a csapattársaimat. Az utazás előtti hetekben nagy hajrában készültünk, összeraktuk az összes koreográfiát és a viseleteket is megkapta mindenki.

Elérkezett a péntek, az utazás napja. Nagyon korán találkoztunk a megbeszélt helyen és miután mindenki millió puszit kapott az anyukájától elindult a busz és ezzel együtt egy hatalmas kaland vette kezdetét. Nagyon sokat utaztunk több, mint 15 órát, de beszélgettünk, játszottunk, ettünk egymás kajájából és filmet néztünk. Nagyon későn érkeztünk meg a szállásra, így gyorsan elfoglaltuk a szobáinkat és szerintem mindenki gyorsan elaludt.

Szombaton pihentünk és készülődtünk a vasárnapi felvonulásra és a fesztivál megnyitóünnepségére. Délután azért belefért, hogy megmártózzunk a tengerben és együtt játszunk, beszélgessünk, olvassunk, napozzunk a parton, mint egy nagy család.

Vasárnap a fontos programunk az esti fesztiválmegnyitó volt, így a nap folyamán sokat készülődtünk, vasaltunk, hajat fontunk, boxoltuk a cipőket. Az este folyamán rábaközit táncoltunk. Szerintem mindenki nagyon jól érezte magát a színpadon és adtunk egy kis ízelítőt a bolgár közönségnek, hogy mennyire szívvel és lélekkel táncolunk egy csapatként a színpadon. A fellépés után disco volt, ahol tudtunk ismerkedni más országokból jött gyerekekkel.

Hétfőn egész nap strandoltunk, este pedig pihentünk és együtt buliztunk.

Kedden nagyon hosszú és eseménydús volt a napunk. Délelőtt homokvárépítő-verseny volt, ahol a Szilas ifi egy táncospárt formázott meg. Délután készültünk az esti fellépésre, amit sajnos elmosott az eső, de ezen a napon mutattuk be a fesztiválozó társainknak  Magyarországot, a magyar konyhát, Budapestet és a táncainkat. Eltáncoltuk a szilágysági koreográfiánkat, ami nagyon hangulatosra sikerült és a kamara csapat eltáncolta a kalotaszegi koreográfiáját. Nagyon tetszett mindenkinek a bemutatkozónk, a viseleteink, a táncaink és a magyar ételek. 

Szerda délelőtt szépségversenyen vett részt Tímár Dóri és Kárpáti Attila. Attila 2. lett, Dóri pedig elhozta a Miss Primorsko díjat. Mindenki nagyon büszke volt rájuk. Délután kirándultunk. Elmentünk egy kisebb városkába, Sozopolba.  Nagyon hangulatos és gyönyörű utcákon sétáltunk és aki szeretett még fürödhetett is a tengerben.

Csütörtökön  Primorskoban voltunk. Fürödtünk, sétáltunk a sétálóutcákon, ha a szállodában voltunk egymás szobáiban beszélgettünk és jól szórakoztunk. Délután már készültünk az esti előadásra. A fellépés után hatalmas tapsot kaptunk és este úgy éreztem ,hogy ha mi felmegyünk EGYÜTT a színpadra, akkor mi egyek vagyunk és ezt a nézők is látják. 

Péntek este volt a záróünnepség, ahol a szilágysági koreográfiánkat mutattuk be a közönségnek. A nap folyamán aludtunk , sokat fürödtünk és készültünk az esti fellépésre. Senkinek nem volt kedve összepakolni, szívesen maradtunk volna még pár napig. A záróünnepség után a discoba indultunk, de gyorsan csináltunk egy igazi szilasos táncházat. Miután vége lett az esti bulinak visszamentünk a szállásra és elkezdődött az éjszakai pakolás. Viszonylag gyorsan összepakoltunk és utána egymás szobáiban beszélgettünk és ettünk, vagy voltak aki bealudtak egymás hegyén-hátán. Szóval EGYÜTT vártuk a hajnali indulást, ami gyorsan el is jött. Miután felszálltunk a buszra mindenki hamar elaludt és a hazaúton csak egy-egy órákat voltunk fenn. Amikor hazaértünk hatalmas ölelkezések után ment csak mindenki haza. 

Számomra Bulgária hatalmas élmény volt. Soha nem fogom elfelejteni a közös poénokat, hogy együtt ünnepeltünk születésnapokat és hogy együtt örültünk minden szépnek és jónak. Remélem még nagyon sok hasonló élménnyel fogunk gazdagodni együtt.

 

Pásztor Dávid így gondol vissza a bolgár turnéra:

 

Nem is tudom hol kezdjem. Ez a Bulgáriában eltöltött 7 nap eddigi életem egyik legnagyobb élménye volt.

Már az utazás is nagyon nagy élmény volt a számomra, de szerintem nem csak én vagyok ezzel így. Az út is nagyon jó hangulatban telt el, sokat nevettünk és mindenki jól érezte magát. Igaz, az út végére mindenki nyúzott és nyomott volt, mivel közel 18 órát buszoztunk. Végül is épségben megérkeztünk az úticélunkhoz, Primorskohoz, a Fekete-tenger pártjához.

Az 1. teljes napon lementünk a tengerpartra. Gyönyörű volt. És még nagyobb élmény volt ez nekem, hogy az együttessel élhettem át ezt az egészet. De nem csak pihenésből állt ez az utazás, hanem volt kötelességünk is. Négyszer léptünk fel a turné alatt. Egyszer a megnyitón volt egy 5 perces fellépésünk, aztán volt két 15 perces amiből az egyiket elmosta az eső sajnálatos módon. Végül volt egy záró fellépés azt szerencsére még lehetett tartani ott ahol az első kettőt.

Mivel ez az egész egy nemzetközi fesztivál volt, ezért nagyon sok nemzettel találkoztunk. Meglepő volt számomra, hogy mindenkinek tetszett a kultúránk és a táncunk.

Megrendezésre került a Miss Primorsko szépségverseny, ahol ki más nyerhetett volna, mint magyar lány.

Egész nyaralás alatt rengeteget strandoltunk. Szerdán pedig kirándulni mentünk egy közeli várost látogattunk meg Sozopolt. Itt rengeteg időnk volt a strandolásra és a városnézésre. Primorskoban minden estét egy Spektar Palace nevű helyen töltöttünk, ahol minden este más nemzet együttese bemutatta a táncát és kultúráját. A mi esténk a keddi este volt, ahol szilágysági és kalotaszegi táncokat táncoltunk.

Szomorú voltam, amikor szombaton hajnalban el kellett indulnunk haza. Hiányzik ez a nyaralás, de nagyon jól éreztem magam. Nagyon örültem, hogy ezt az egész bolgár utazást az együttessel élhettem át.

Köszönöm ezt az életre szóló élményt a Szilas Néptáncegyüttesnek, azon belül az ifiknek, Gerdának és Tominak és végül, de nem utolsó sorban Barbinak és Dávidnak.