A Palánták a szekszárdi szüreten jártak

 

 Igazán jól indult a Palánták 2018/19-es tanéve, ugyanis egy rangos eseményen vehettek részt.

 

Horváth Annától, a Palánták táncosának beszámolójából kiderül, hogy milyen is volt a Szekszárdi Szüreti Napokon való részvétel.

Pénteken a találkozó 8.30-ra volt megbeszélve és a busz 9.00-kor indult volna. A legtöbben oda is értek, de a busz egy másik Széchenyi térre ment… Hát mindenki nagyon örült, mert Tomi bácsi szerint 20 percre volt tőlünk, de kb 1 óra múlva ért oda. Boldogok voltunk, hogy végre megjött a busz, nagy nehezen felpakoltuk a viseleteket, mert nagyon kicsi hely állt rendelkezésünkre. Beraktunk minden  csomagot és végre elindultunk egy 2 és fél órás útra. A buszon Heni, Gabi és Dóri minden lánynak befonta a haját. Hárman voltak, akiknek nem koszorúban volt a haja, (köztük nekem sem. :() és mivel Gréti volt a boszorkány, ezért neki egybefonva. Aztán még mielőtt megérkeztünk, elmentünk egy kollégium előtt, és reméltük, hogy ott fogunk aludni. A Babits Mihály Kulturális Központban lepakoltuk a csomagjainkat és elmentünk ebédelni. Miután megebédeltünk, felmentünk pihenni két percre, amíg felvettük próba ruhát, megnéztük egy másik csoport táncát és eltáncoltuk mi is a koreográfiát. Nagyon jól ment, és a régi zenekar játszott nekünk. Mikor végeztünk, felmentünk és elkezdtünk öltözni. Miközben öltöztünk, Máté kitalálta, hogy ő zongora próbát akar tartani, mivel volt ott egy zongora is. Szerintem nagyon menő volt, ahogy játszott! Miután Máté befejezte, Tomi bácsi lecsapott a zongorára, ő is jól nyomta! ;)

Ezután még csináltunk csoportképet, amit minden évben meg kell csinálni a Szilasosoknak. Felmentünk a térre, ahol volt egy nagy színpad, ahol minden ügyes táncos táncolt. Megnéztük a többi együttest, aki előttünk volt, és eközben sokan odajöttek fotót kérni.

Végre mi következtünk, a tánc végén Gréti vállkendőjének a lelógó szálai beleakadtak  Jakab mellényének gombjaiba, de jól megoldottuk ezt is.

Miután vége lett, hoztak nekünk vizet és megnéztük a többi táncost is. Visszamentünk, átöltöztünk, és elmentünk a szállásunkra lepakolni. Sajnos nem abba a kollégiumba mentünk, amit odafelé láttunk a buszról, hanem egy nagyon régi építésűbe, ami kívülről úgy nézett ki, mint egy börtön. Belenyugodtunk, és Tomi bácsiék kitöltették velünk a szobához való papírokat, és közben két fiú majdnem kiesett az ablakon…

Miután végeztünk, kiosztották a szobákat, mindenki bepakolt és elmentünk a táncházba. Én nagyon élveztem, főleg azt, amikor egy másik együttesből felkért egy fiú. :)

Vége lett a táncháznak és mentünk vissza 11 óra körül, és mindenki nagy örömére éjfélkor volt a takarodó, addig mindenki lefürdött és utána mentünk aludni.

Másnap nem kellett olyan korán felkelni, mert délután volt a felvonulás. 10-ig össze kellett mindent pakolnunk, és miután mindenki végzett, elvittük berakni a bőröndöket a buszba. Ezt követően elmentünk megnézni a vásárt, ami ott volt. Itt egy órára szabadon lettünk engedve, mert valaki akart vásárolni, de még ez előtt megálltunk és jópáran kipróbálták az ördögbotot. Ebben Gábor nagyon ügyes volt!

Miután letelt az egy óra, még egy kicsit néztük a gyerekeket, ahogy énekelnek. Nagyon jók voltak! Visszafelé hoztunk lufikat, mert ingyen osztogatták. Ezután ebédelni mentünk, és mivel Dorkának vasárnap volt a szülinapja, kapott egy nagyon finom és jó csokis tortát, amit Kata néni hozott. Ezek után akinek kellett, újrafonták a haját, és keztünk öltözni. Onnan kezdődött a felvonulás, ahol pénteken felléptünk, és szerencsére nem is kellett olyan sokat várni, mint gondoltuk. Elindult a felvonulás, de a mi kis hangfalunkat erősen elnyomta a fúvós zenekar, aki utánunk jött. Táncoltunk marsot és lassút, sokan megtapsoltak, fényképeztek. Miután vége lett, elmentünk öltözni, bepakoltunk a buszba, és mentünk haza. Először mindenki csöndben volt, aztán már Pesten voltunk és eluralkodott a káosz.

Hazaértünk, ott vártak minket a szülők.

Összességében szerintem mindenki élvezte ezt a hétvégét, legalábbis én nagyon!

 

A fotókat Farkas Heninek köszönhetjük! :-)