A hagyományos rákospalotai szüreti felvonulás és mulatság múltja és jelene a Rákospalotai Örökségünk Egyesület tollából.
A Rákospalotai Szilas Néptáncegyüttes bemutatkozó anyagában sokat emlegetett évszám 1989, amikor a rendszerváltozást követően újjászületett a Gazdakör, és a Gazdakör fiataljainak kezdeményezése révén megszülethetett a táncegyüttes. Mindez 1991-ben az első „újkori” szüretivel kezdődött, amikor a szüreti szervezésének hagyományát készen kaptuk nagyszüleinktől, szüleinktől. Megtanultuk a régi szüretik szervezésének mozzanatait, amihez azóta is ragaszkodunk, és ez teszi különlegessé a rákospalotai szüreti mulatságot: nem halad a korral. Évről-évre ugyanolyan, mint régen, fiákerekkel, lovakkal, lovas kocsikkal, csikósokkal és csikóslányokkal. És persze zenekarral.
Mindenkiben frissen él az "újkori" szüretik emléke, mégis nosztalgiával gondolunk az elmúlt 25 évre. Páran voltak betyárok, többségében megéltük a csikós, csikóslány szerepeket, főcsikós párként vállaltuk egy-egy rendezvény főszervezését, és jutalmul bíróként ülhettünk a fiákeren a menetben. Ma már gyermekeink állnak ezeken a helyeken, mi pedig továbbra is őrizzük a hagyományokat.
25 év hosszú idő. 25 év alatt felnő egy gyermek, elvégzi az iskolákat, családot alapít. 25 éve volt, amikor szüleink összehívtak bennünket, hogy átadják a szüreti mulatság szervezésének hagyományát. Mi nem is sejtettük, hogy a rendezvény majd felnő, kijárja az iskolákat és családot alapít, pedig így lett. Az a társaság, aki akkor szerveződött, együtt létrehozott egy néptánc csoportot, a szüretin kívül megszervezi az Anna-bált, most már a Falunapot, saját gyermekei körében köszönti az újévet, családi és baráti eseményeket, évfordulókat. Mi nem sejtettük, hogy a hagyományt újjáélesztjük, és egy erős közösség alapjait tesszük le, de szüleink és nagyszüleink tudták. Tudták, hogy aki beáll a körbe táncolni, az benne is marad. Benne marad a körben, ami külső szemlélőnek csak lépked kettőt jobbra, kettőt balra, de annak, aki a körben áll, ennél sokkal többet jelent. Mert a kör az a közösség, ahova jó tartozni, ahol mindenkire számíthatsz. Lehet, hogy nem is figyeled a lépéseket, csak azon gondolkodsz, mi legyen a következő nóta, amit összekarolva, összekacsintva együtt énekelhetsz a körben állókkal, és reménykedsz, hogy a tánc sosem ér véget.
Artnerné Dudás Zsuzsanna
Szerepek a Szüretiben
Csikósok
A szüret közeledtével a falubeli legények nekiállnak a szüreti szervezésének. Miután kiválasztották maguk közül a főcsikóst, kitűzték az esemény napját és helyét, párt hívnak maguknak. Olyan lányt hívnak, akinek már udvarolnak, vagy udvarolni szeretnének.
A csikósok dolga, hogy a körmenet előtt összegyűjtsék a lányokat. Minden csikós, minden lányért elmegy a főcsikóssal, ilyenkor nem kell lassan haladni, mint a menetben, meghajthatják lovaikat. Vigyázniuk kell, hogy a falu utcáin lovagolva olyan lányos ház előtt el ne menjenek, akiért még nem tértek be.
A csikósok mindig lovon ülnek, a körmenetben ők az elsők, ők mennek mindenki előtt.
A bálban a tolvajokra kell ügyelniük, akinek megfogják a grabancát, a bíró elé citálják, hogy majd az kiszabhassa rá a jól megérdemelt büntetést. Szégyellheti magát az a legény, aki nem táncoltatja egész éjjel a párját.
Csikóslányok
Minden évben, mikor közeledik a szüreti napja, az eladósorban lévő lányok alig várják, hogy párjuk, vagy akinek szívesen fogadnák az udvarlását, elhívja őket a bálba. Azt a lányt, akit egy legény elhív, de ő visszautasítja, abban az évben más már nem hívja, mert a legények összetartanak és más választottját becsületből nem kérik meg többet.
Az édesanyák előveszik a sublótból azt a nemzetiszín szalagos ruhát, amelyet a lányok egy évben csak egyszer vehetnek föl, és a pártát, mely lányságukat hivatott jelképezni. A lányok a legények számára kalapdíszt készítenek, nagy árvalányhajjal és hosszú nemzetiszín szalaggal, amit a szüreti előestéjén adnak át viselőiknek.
Miután a szüreti napján a csikóslegények kikérték őket szüleiktől, a gyülekezési helyen a többiekre várva együtt táncolnak és énekelnek. Utoljára a főcsikóslányért mennek a legények. A körmenetre a lányok lovaskocsira állnak és a zenekar által kísérve végigdalolják a falu utcáit.
A bálban a tolvajok elfogása éppúgy feladatuk, mint a legényeknek.
Főcsikós
Legények közt ő az első.
Mikor közeledik a szüret ideje, a legények összeülnek és kiválasztják maguk közül a főcsikóst. Általában olyan legényt választanak, aki vagy már jegyben jár és kitűzték az esküvőt, vagy közel áll hozzá. A főcsikós feladata, hogy megszervezze a szüretit és kiossza a legényeknek az ezzel járó feladatokat.
Mikor eljön a szüreti napja, és elkezdik a lányokat összeszedni, minden legény párjáért ő megy be a lányos házba és kéri ki szüleitől, hogy elvigye őt a körmenetre, majd a bálba. A főcsikós párjával a körmenetben fiákeren áll, régebben a bíróval egy kocsin, manapság már külön.
A bálban úgy illik, hogy ő fogja a legtöbb tolvajt. Mindig magánál tartja fokosát, mely a legénybíró botját jelképezi és ha kell, hát azzal tesz rendet a többiek közt
Bíró
Nagy megtiszteltetés, ha egy új házaspárt bírónak hív a főcsikós, illik is elfogadni. Általában azt választják, aki abban az évben utoljára esküdött. Miután a főcsikóslányt is kikérték, a csikósok, betyárok és a főcsikóspár együtt vonulnak a bíróhoz, hogy mind elkísérjék a gyülekezési helyre.
Miután ott tiszteletteljesen fogadták őket, felállhat a körmenet, ahol a bírópár a legszebb fiákeren ül, hiszen ez a megtiszteltetés őket illeti. Vele együtt a utazik kiscsikóspár, akiket a bíró választ és hív a szüretibe. A régi szüretikben egyedül ők voltak gyerekek, aki beöltözve részt vehettek a nagy eseményen.
A bíró és bíróné a bálban gallyakból, leveles ágakból készült, kiemelt helyen lévő bíró házában ülnek, és várják, hogy a csikósok az elfogott tolvajokat színük elé vigyék. Akkor jól kikérdezik a csőszöket, hogyan történt a lopás, majd a megfelelő pénzbüntetést szabják ki az elkövetőkre
Betyár
Legény legyen a talpán, aki betyár a szüretiben. Általában az állt betyárnak, aki nem akart lányt hívni, vagy az a leány, akit kiválasztott magának, nem fogadta el a hívását. Öltözete sötétkék vagy fekete, ezzel különböztetve meg magát a nemzetiszínruhás csikósoktól.
A legszabadabb szerep ez, hiszen az igazi betyár nem áll be a menetbe, hol a sor elején látni, hol épp a sor végén, miközben csergeti karikás ostorát. Épp ezért szükséges, hogy lovával jól megértsék egymást.
Mindenkivel iszik egyet, és minden lányt megtáncoltathat este a bálban.
